Tokyo - 1939

 Bokken

A bokken (木剣) neve a boku (fa) és a ken (kard) szavak összetétele. A bokken az igazi kardok fából készült gyakorló változata. A kardforgatók nagy hasznát veszik gyakorláskor, különösen a kezdők, de még mesterszinten is előszeretettel használják.

Japánban hagyományosan vörös tölgyből (akagi), a fehér tölgyből (siragasi) vagy ébenfából (kokutan) készítik. Amikor a XIX. században betiltották Japánban a kard viselését, sok mester a faváltozattal való gyakorlásra tért át.

A hossza megegyezik a fémváltozatéval, a tömege viszont több, kevesebb, esetleg azzal megegyező tömegű is, attól függően, hogy milyen fából készült és milyen vastag.
 
A bokken típusai a Jikishin Kage-ryu Kenjutsu stílusban
1. bokken (katana-méretű), hosszú kard
2. kodachi (vakizasi-méretű), rövid kard
3. hojo bokken (eredeti Jikishin Kage-ryu bokken, lásd külön)
4. suburito, alapvetően egyéni gyakorlásra való. Sokkal súlyosabb, és nehezebb használni, nagyobb izmokat fejleszt. Érdekességként megemlítjük, hogy egyes Jikishin Kage-ryu Kenjutsu iskolákban furibo is használatos, mely közel ember magas és 17 kiló súlyú szuburi bokken. (Nálunk furibo használat nincs.)

A szuburi (szó szerint "puszta lengetés") egyénileg végzett vágásgyakorlatok összessége. A szuburitó keményebb és nehezebb, mint a normál bokken, és használóinak erejüket és technikai tudásukat egyaránt fejleszteniük kell.